Dísznövények a lakásban

Címkép: Munkácsy Mihály festménye

A szobanövények termesztési kultúrája Európában nagy valószínűséggel Skandináviából ered. Talán még két évszázada sincsen, hogy térképző adottságaikat belső terek tervezett dekorálására használják.

Ismereteim szerint az osztrák „Makart” stílusú szalonoknak, Munkácsy Mihály által is gyakran megfestett enteriőr kepééin találkozhatunk először Európában ezekkel a kaspós – ámpolnás dísznövényekkel, mint a berendezés összképének szerves alkotó elemei.

Munkácsy Mihály (vörös szalon)

(Hans Makart (Salzburg, 1840. május 29. — Bécs, 1884. október 3.) osztrák festő. Dekoratív hatású akadémikus festményeivel elkápráztatta a császári főváros pompakedvelő lakóit, sőt az építészetre, az iparművészetre és az öltözködésre is hatott. Megjegyzendő: bár a edényben ültette dísznövényeket használta fel belső terek dekorálására, azok közel sem élő zöldek voltak, többségük sokkal inkább papírmaséból készült festett másai az egzotikus élő növényeknek.)

A ma is létező egzotikus, többnyire trópusi növénycsodák ekkortól lettek a tér belső lakásberendezésének napjainkig, elhagyhatatlan élő kellékei.

Ma már tudjuk, hogy jól megválasztott szobanövények éppen olyan hangulatosan alakítják otthonunk belső terének összképét s kellemét, mint a helyesen megválasztott berendezési tárgyak; bútorok; függönyök; szőnyegek; képek s más kiegészítő dekorációs tárgyak.

Az összkép stílusához és színvilágához jól megválasztott dísznövények s edényeik segítik a különféle berendezési tárgyak közötti harmonikus összképi egységbe történő rendezést. Látványukkal oldják a feszültséget, segítik az otthonosság hangulatának, az otthon „melegének”, barátságágat sugalló képének a kialakítását, még a legpuritánabban berendezett tér esetében is.  Egy idő után a szobanövényeink, akár csak a család más kis élő kedvencei, gyakran családtagokká is válnak.

A növények egy részt az otthonunk belső berendezésének képét gazdagítják, más részt azonban a helyiségeink különböző rendeltetésű tereit kapcsolják harmonikus egységbe. A létező sokféle lakberendezési stílus megköveteli, hogy a növények kiválasztásánál feltétlen vegyük figyelembe a berendezés összképi látványát és annak hangulatát. Nagyon fontos a növénycsoportok vagy különféle virág-összeállítások színének, formájának, terjedelmének térbeni elhelyezésének megtervezése. Különféle stílusú berendezés összképébe más és más féle növények illenek. Könnyebb a választás, ha tisztában vagyunk a saját berendezésünk meglévő, vagy csak elképzelt stílusjegyeivel és hangulati hatásának jellemzőivel.

A teljesség igénye nélkül:

Kúria hangulatú térbe:

Jellemzői: a szolid, ácsolt vagy kézzel festett parasztbútorok, natúr – nyers színű, festett tölgyfa, vagy fenyőfából készült bútorzat.

Gerendás famennyezet, hajópadló, természetes alapanyagú textíliák, meleg színek, különféle kovácsoltvas és kézműves kiegészítő tárgyak gazdagítják a berendezés képét.

A tapéták, függönyök, kerámiák, szőttesek virágmintásak. Egyszerű, zománcozott, vagy agyagedényekben mutatnak, az ilyen stílusjegyekhez illő növények.

Mediterrán hangulatú térbe:

Bútorai egyszerűek, általában natúr, vagy fehérre festetett fából, vagy font vesszőből, rattan nádból készülnek. A függönyök világos színűek, a padló vörös tégla, égetett kerámia padlólap (terrakotta), vagy csiszolt mészkő.

A falak fehérek, vagy halvány pasztellszínűek, a lámpatestek, illetve a kiegészítők: asztalkák, gyertyatartók s más díszítő, kiegészítő elemek kovácsoltvasból készülnek.

Növényei: a citromfélék, kamélia, szobafikusz, datolyapálmák, leanderek, kínai hibiszkusz. Jól társíthatok az ilyen növényekhez az égetett terrakotta, vagy mázas kerámia cserepek, kaspók.

Klasszikus hangulatú térbe:

Az ilyen hangulatú teret a különféle stílusokat képviselő bútorok és a stílushoz illő antik kiegészítő tárgyaknak az összképe jellemzi. Lakás textilek: a selyem, damaszt, bársony. A bútorok általában sötétebb tónusú: mélybarna, esetleg fekete vagy mélyvörös színezésűek melyeknek a díszítése ritkán arany- és ezüst festés vagy mutatós fém veretek. A stílust romantikát vagy hűvös eleganciát, de mindenképpen nyugalmat és kényelmet sugall. A bútorok általában a nemesebb fából: dió -, mahagóni -, részben ébenfából készülnek. A kiegészítő kellékek és dekorációk értékesek, régi idők emlékekeit ébresztik a szemlélőikben.

Ide olyan növények illenek, melyek oldják, enyhítik a komoly, olykor komor hangulatot. Az un. ámpolnák (mennyezetről függő, gazdagon beültetett csüngő növény és virágkosarak) az ilyen miliőbe hangulatosak. A különféle szobapálmák, a csüngő ágú fikuszok, filodendronok, a virágzó növények közül az amarillisz, a japán kamélia, orvosi jázmin, gloxínia és a flamingóvirág csodás kiegészítők.

Egzotikus hangulatú térbe

A távol-keleti stílusra az egyszerű formák, a semleges színű sima felületek a jellemzőek. A berendezési tárgyakon a fekete, vörös és a fehér színek dominálnak, melyek fényes, lakkozott felületükkel uralják a tér összképét.

A durva szövésű bambuszgyékények és szőnyegek a homok színnek visszafogott semleges hatásukkal a berendezési tárgyak és a növényi dekorációk szerepének jelentőségét meg inkább kihangsúlyozzák.

Az ilyen környezetben az olyan növények mutatnak igazán, melyek általában a távol-keleti kultúrából származnak. Ilyenek a Kínából származó krizantém, a japán kamélia – fehér, vörös vagy sárga virágaikkal, vagy az orchideák, tearózsák, citrusfélék. Hasonlóképpen jól illenek a lapos mázas kerámia tálkákban díszlő bonsai-ok az ilyen stílusban megkomponált térbe. Ezek trópusi vagy szubtrópusi törpe fácskák, cserjék, amelyek emberi kéz beavatkozásával mesterségesen megformált koronát nevelnek.

Jellegzetes növénydísze még a stílusnak az ikebana. Ezek mázas tálakban különböző vágott virág és egyéb növény és dekorációs elemek kompozíció. Japán kaméliák, azáleák, kerti hortenziák. Fényes mázas kerámia tálak, kaspók, vázák megfelelő kiegészítői a betervezett növényeknek.

Végezetól arra azért szeretném felhívni minden növénykedvelő társam figyelmét, hogy a növénydekoráció esetében is érvényes az a mondás miszerint: „A kevesebb, néha több.”

Berey Annuska (Virágkertész Szatmárnémetiből)

Szerző: Horváth Tamás