Egy ország lakóinak jólétét, kulturáltságát, kifinomult ízlését nem csak az autópályáinak hossza, a zsúfolt bevásárlóközpontjainak csillogása s nem is a lakóparkjainak luxus szolgáltatásai jellemzik, hanem annál inkább lakás – és kertépítő kultúrájának színvonala.
Hiszen jóléte, magas kulturáltsága – mint azt a történelmi példák is bizonyítják – csak olyan nemzetek lakóinak lehetett és lehet ma is, akik a mindennapi szükségleteik megszerzésén felül otthonaik, kertjeik építésére és szépítésre is képesek is áldozni.
Kisebb kertek építése általában olyan művészi tevékenység, mely nem igényel magasabb szakképesítést. Beéri és megelégszik a kertépítő természet szeretetével, szorgalmával, s a természet iránti rajongásával. A kertépítő ugyanis, ha jó érzékkel, igényeik figyelembevételével, színeikben egymással és a kert egészének összképével is harmonizáló növényeket, képes önmaga kedvére összeválogatni és azokat a helyükre elültetni, majd gondozni, akkor biztos lehet abban, hogy rövid időn belül a lakásához egy szervesen kapcsolódó, újabb helyiséget nyer a munkájával. Egy ilyen „élő helyiség” létrehozását, pedig már jogosan nevezhetjük, akár egyfajta művészi tevékenységnek is.
A kertépítés, éppen úgy, mint az építőművészet, térformáló tevékenység. De míg az építész holt anyagból, bonyolult statikai szabályok kötöttsége mellett végzi művészi tevékenységét, addig a kertész, élő anyagból sokkal kötetlenebb előírások mellett műveli mind ezt.
A kert, minden estben a rendelkezésre álló területen belül egy „darab” táj lesz, de sohasem kicsinyített, annak automatikus lemásolása. Hiszen az általunk épített kert minden négyzetméterén – bár mennyire is igyekeznénk elrejteni,akkor is árulkodni fog kezünk munkája.
De vigyázzunk, a túl művi kert sem igazán szép, sőt…! A kert éppen úgy, ahogy egy lakásberendezés, soha sem lehet csupán öncélú, hivalkodó dekoráció. Annak minden apró részlete elsősorban minket; a benne élő embert kell, hogy szolgálja.
Minden kert tervezésénél – akár csak egy kicsinyke díszkertnél is – ügyeljünk arra, hogy a pompán felül mindég legyen gyakorlati haszna is. Például: Védjen a szél és por ellen! Árnyékával óvjon a tűző napsütéstől, de ugyanakkor tavasztól késő őszig, napozásra alkalmas hellyel is rendelkezzen!
A jól megépített kertről szokás azt mondani; még egy „szobája” a háznak. Ez igaz is, mivel kertünk minden esetben a házunk szerves folytatása a kerítésen túli természetbe. Éppen ezért ügyeljünk arra is, hogy bizonyos részei éppen úgy, mint otthonunk bármely más helyiségei, az utca és a szomszédok felé takart legyen, tudja biztosítani az ott tartózkodók számára a gondtalan és zavartalan pihenés és kikapcsolódás lehetőségét.
A kert, hogy ne csak munkát és többletkiadást jelentsen tulajdonosának, igyekeznünk kell minél egyszerűbben és célszerűbben megépíteni. Használjunk helyben beszerezhető, lehetőleg azon a vidéken honos anyagokat és a környéken tenyésző növényeket. Fenyőerdőben ne akarjunk mediterrán kertet és az alföldi szikes, fagyos talajra trópusi esőerdőt varázsolni. A kert tervezésénél ugyan lehetnek vad elképzeléseink, de megépítése után, ha egyáltalán lehetséges, fenntartásában, gondozásában sok örömünk biztos, hogy nem lesz.
Általában elmondhatjuk, hogy a kert hangulatát közel sem az egzotikus növényritkaságok sokasága és a méregdrága cifra kertberendezési tárgyak határozzák meg. Ezt a varázslatot csupán a kert egészséges flórája, a jól megválasztott, időtálló, tájba illeszkedő építőanyagból készült, könnyen kezelhető járófelületek, támfalak, lépcsők és minden, célszerűséget figyelembe vevő, ízléses (nem hivalkodó) berendezési tárgyak összhangja képes sugallni. Egy dolgot szögezzünk le; egy jól használható, ízléses kert, viszonylag kevés hibával történő megvalósításához a növények szeretetén kívül, némi szakértelem is szükségeltetik.
Szakember tanácsa, véleményének kikérése, bármilyen kert megépítésénél elengedhetetlen, hiszen a lakásunk falaival ellentétben a kertet nem lehet átfesteni. A kertünk egy hozzánk nagyon is hasonlatos élőlény, mely nem csak évekre, hanem olykor egy egész életre hűséges kísérő társunkká lesz. Tanúja és egyben önzetlen segítője életünk minden pillanatának.
Hogy mennyire így van ez, állításom igazolására idéznék egy ideillő ókori kínai bölcseletet:
„Egy napig akarsz boldog lenni?
Egyél, mit csak a szemed megkíván!
Egy hétig szeretnél boldogságot?
Házasodjál meg!
Egy életen át szeretnél boldogságot?
Építs kertet, s meglásd, a nap minden órájában új örömet találsz benne.”
Otthonunk eme gyöngyszeme a kölcsönösség figyelembevételével, hosszú év tizedeken át, mint afféle hasonmásunk, tavasszal velünk virul, nyáron velünk pompázik, ősszel velünk színesedik, majd velünk reszket és nyög, ha ránk köszönt a fagyos tél.
Köszönöm a figyelmüket: Horváth Tamás
Szerző: Horváth Tamás
Kövess minket a Facebookon
Facebook