
Otthonunk képe nemcsak a falak és bútorok világában rajzolódik ki, hanem kiterjed a házat körülölelő természeti térre is – a kertre. A gondosan megtervezett és szeretettel gondozott kert nem csupán dísz, hanem a pihenés, az alkotás, a feltöltődés színtere is. Cikkünkben arról írunk, miért válik egy jó kertépítés a kulturáltság egyik fokmérőjévé, és hogyan alakíthatjuk ki kertünket úgy, hogy az örömöt, békét és hasznosságot is adjon életünk minden szakaszában.
Egy ország lakóinak jólétét, kulturáltságát és kifinomult ízlését nemcsak az autópályák hossza, a zsúfolt bevásárlóközpontok csillogása, vagy a lakóparkok luxusszolgáltatásai jellemzik, hanem talán még inkább a lakás- és kertépítő kultúrájának színvonala. A jólét és a magas szintű kulturáltság – ahogy azt a történelmi példák is mutatják – csak azoknak a nemzeteknek lehetett sajátja, amelyek polgárai nem csupán a mindennapi szükségleteik kielégítésére törekedtek, hanem otthonaik és kertjeik szépítésére is hajlandóak voltak időt, energiát és pénzt áldozni.
Kisebb kertek építése többnyire olyan művészi tevékenység, amely nem feltétlenül igényel magas szintű szakképesítést. Elég hozzá a természet szeretete, szorgalom és az élővilág iránti rajongás. A kertépítő, ha jó érzékkel válogatja össze a növényeket, amelyek színeikben harmonizálnak egymással és a kert egészének hangulatával, valamint figyelembe veszi a helyi adottságokat és saját igényeit, akkor egy új, a lakás szerves részévé váló „élő helyiséget” teremthet. Egy ilyen tér kialakítása már méltán nevezhető művészi munkának.
A kertépítés éppúgy térformáló tevékenység, mint az építészet. Míg azonban az építész élettelen anyagokkal dolgozik, és szigorú statikai szabályokat követ, addig a kertész élő anyagokkal, jóval szabadabban és közvetlenebb kapcsolatban alakítja ki a teret.
A kert minden esetben a rendelkezésre álló területen belül egy „darabka táj” lesz – de sosem annak egyszerű másolata. A kert minden négyzetmétere az ember keze munkáját tükrözi, még ha az alkotó igyekszik is elrejteni jelenlétét. Fontos azonban óvakodni a túlzott mesterségességtől – a túldíszített, mesterkélt kertek ritkán keltenek természetes és megnyugtató hatást.
A kert éppúgy, mint otthonunk belső tere, nem lehet öncélú dekoráció. A legfontosabb, hogy bennünket, a benne élő embereket szolgáljon: nyújtson védelmet a szél, a por és a tűző nap ellen, legyen lehetőség árnyékban pihenni és napsütésben napozni. Egy jól megépített kert valóban „egy újabb szoba” a házhoz, a természet felé nyíló, élő tér.
Ezért törekedjünk arra, hogy kertünk egyes részei – akárcsak otthonunk belső terei – kellően takartak legyenek az utca és a szomszédok felé. A zavartalan pihenés és kikapcsolódás alapvető feltétele a diszkrét kialakítás. Hogy a kert ne csupán munkát és kiadást jelentsen, célszerű egyszerűen, helyi adottságokra alapozva tervezni: használjunk helyben beszerezhető anyagokat, a környéken őshonos növényeket. Ne akarjunk fenyőerdőbe mediterrán kertet, vagy szikes talajba trópusi esőerdőt ültetni. Az ilyen tervek megvalósítása nehézkes, fenntartása pedig hosszú távon sem örömet, sem sikert nem ígér.
A kert hangulatát nem az egzotikus növényritkaságok vagy a drága, hivalkodó kerti bútorok adják meg. Sokkal inkább az egészséges flóra, a tájba illő, időtálló anyagokból épült járófelületek, támfalak, lépcsők, valamint az ízlésesen elhelyezett, praktikus berendezési tárgyak összhangja teremti meg azt a varázslatot, amitől a kert élővé válik.
Fontos megérteni: egy jól használható, ízléses kert kialakításához a növények szeretete mellett némi szaktudás is szükséges. Szakember tanácsát kérni nem szégyen – sőt, elengedhetetlen. A kert nem olyan, mint a lakás falai: nem lehet egyszerűen „átfesteni”, ha nem tetszik. A kert élő szervezet, amely hosszú éveken át hűséges társunk lehet, életünk tanúja és önzetlen kísérője.
Ahogyan egy ókori kínai bölcs mondta:
„Egy napig akarsz boldog lenni?
Egyél, mit csak a szemed megkíván!
Egy hétig szeretnél boldogságot?
Házasodjál meg!
Egy életen át szeretnél boldogságot?
Építs kertet, s meglásd: a nap minden órájában új örömet találsz benne.”
A kert több, mint virágok és fák gyűjteménye – a lelkünk tükre, életünk ritmusának kifejeződése. Tavasszal velünk virágzik, nyáron velünk él, ősszel velünk színesedik, télen pedig velünk nyugszik el. Ha így tekintünk rá, nem teherként, hanem örömteli feladatként építjük, gondozzuk, szeretjük.
Jó tanácsok kertépítőknek
- Tervezz helyi adottságokra!
Használj a környezethez illeszkedő anyagokat és növényeket, kerüld az idegen tájidegen elemeket. - Gondolj a funkcionalitásra!
A kert legyen praktikus: nyújtson árnyékot, védelmet és kellemes pihenő helyét. - Törekedj az ízléses egyszerűségre!
A természetes, harmonikus összhang fontosabb, mint a drága vagy feltűnő elemek. - Kérj szakmai segítséget!
A kert hosszú távú sikerének kulcsa lehet egy tapasztalt szakember tanácsa. - Biztosíts privát teret!
A kert legyen védett a kíváncsi tekintetek elől – a nyugalom alapfeltétel. - Tudd, hogy élő társad lesz!
A kert nem díszlet, hanem élő, változó tér – légy türelmes, gondoskodó, figyelmes vele.
Horváth Tamás – szerkesztő – Balatonföldvár – 2025
Szerző: Tamás Horváth
Kövess minket a Facebookon
Facebook