Rozi mama gyógyító növényei

 

A természetes gyógyszerek egyre kedveltebbek. Nem csoda, hiszen mellékhatásoktól mentes alternatívát kínálnak a vegyileg előállított gyógyszerekkel szemben.

 

 

A hatékony, ám gyakran mellékhatásokkal járó kemikáliák mellett régen is és ma is fontos szerepet játszanak a gyógyításban a növényi kivonatok származékai. Ma már tudományosan is bizonyított tény, hogy a betegségek korai szakaszában a különböző gyógynövények főzetei, géljei, kenőcsei segítséget nyújtanak a betegségek leküzdésében. Gyulladáscsökkentő hatásuk révén kiválóan alkalmasak különféle ízületi fájdalmak enyhítésére, némelyek viszont antiszeptikus hatásukkal baktériumölők (boróka illóolaja) megint mások meg étvágygerjesztők, s mint ilyeneket, ételek fűszerezésére is használjuk.

A sokféle fűszer és gyógyhatású növény közül, talán ismerkedjünk meg a leggyakrabban használtakkal:

 

Bazsalikom (Ocimum basilicum)

 

Falusi kertek gyakran ültetett illatos fűszer és gyógynövénye. Indiából származik, de Egyiptomban is ismerték. Értékes illóolaját, főleg virágzáskor, föld feletti részei tartalmazzák. Ételek pikáns ízű fűszere, de a kozmetikumoknak is gyakori alapanyaga.

 

 

Kertbe áprilisban helybe vetjük, majd júliusában virágait és leveleit, herbaként szedhetjük és száríthatjuk.

 

Borsfű vagy Csombord (Satureja hortensis)

 

Falusi kertekben szintén szívesen ültetett növény. Népi hiedelmek szerint ételekben való fogyasztása fokozza a férfiak potenciáját. Fűszerként, mivel a borsra emlékeztető illata van, diétás ételekbe gyakran használt ízesítő adalék.

 

 

Márciusban magvetéssel szaporítható és júniusi virágzásban gyűjthető és szárítható a herbája.

 

Citromfű Mellisa officinalis)

 

Paracelsus, híres svájci orvos esküdött ifjító hatására, ezért a középkorban a hölgyek sokasága fogyasztotta alkoholos kivonatát, „Karmelita szesz” néven. Manapság idegnyugtató hatása miatt, valamint teakeverékekben szíverősítőként divatos és ajánlott fűszer és herba.

 

 

Áprilisban magról vetjük, és második évben takarítjuk be citrom illatra emlékeztető szagos leveleit, amit szárítunk, és lezárt edényekben tárolunk.

 

Dalmát rovarölő virág Chrysanthenium cinerariafolium)

Régen falusi házak éléskamráinak rovarirtó virága volt. A virágában található ‘piretrin’ hatóanyag ugyanis, emberi és állati szervezetre teljesen hatástalan, míg az ízeltlábúakat írtja. Szárított vagy, őrölt virágát ma is ajánlatos lenne a használata, mivel környezetbarát és természetes anyag.

 

 

Évelő növény. Májusi magvetéssel, vagy őszi tőosztással szaporítjuk. Virágolajának kivonata vízzel hígítva, haszon és dísznövényekre permetezve kiváló tetűirtó.

 

Édeskömény (Foeniculum vulgare)

 

Már az ókori Kínában és Egyiptomban is termesztették és ismerték gyógyhatását. Termése köhögéscsillapító, görcsoldó. Has fájós csecsemőknél a teája jó szélhajtó.

 

 

Használatos még főzelékfélék fűszerezésére, sütemények ízesítésére és likőrök készítéséhez. Évelő növény, de téli takarást igényel. Márciusi magvetéssel szaporítjuk.

 

Illatos ánizs (Pimpinella anisum)

 

Az ókori kelet egyik fizetőeszköze volt. Ma is a mediterráneum országainak nagyra becsült fűszer és gyógynövénye. Ízesítője a mindenki által ismert ánizspálinkának, melybe adaléknak, hűsítő és izzadságátló hatása miatt használják.

 

 

Illóolajának a mentol tartalma emésztést serkentő, bél-és epeműködést elősegítő. Igen hatásos herbárium. Csecsemők fontos szélhajtó teája készíthető el a főzetéből. Március végén magról ültetjük és még az évben, augusztusban termése begyűjthető.

 

Körömvirág (Calendula officinalis)

 

Díszítő értéke mellet sokoldalúan használható herbárium. Teakeveréke gyomor- és bélbetegségek gyógyítására alkalmas, míg kivonata krémekben, gyulladás gátló. A főzete alkalmas még sebek borogatására és gyógyítására. Pigmentje az ételfestékek színező anyagául szolgál.

 

 

Magját márciusban vetjük és júniustól virágzik. A fészekből ilyenkor kicsípett virágszirmokat, árnyékos, szellős helyen azonnal szárítsuk, és zárt edényekben letároljuk. Szedés után a növények hamarosan ismét virágoznak.

 

Lestyán (Levisticum officinale)

 

Értékes gyógyító növény mely a középkori kolostorok kertjeiből sohasem hiányzott. Virágának és levelének főzete kiváló vizelethajtó. Ilyen jellegű gyógyszerekben ma is használt alapanyag.Erősen aromás növény, főleg gyökeréből nyert illóolaj rendkívül értékes anyag. A ma ismeretes általános ételizésítők fő adaléka. (‘Maggi’ ételízesítő)

 

 

Évelő növény, melyet márciusból magról vethetünk, és gyökerét csak a második év októberétől szedhetjük. Mossuk, daraboljuk, szárítjuk és jól záródó edényben, tároljuk.

 

Levendula (Lavendulaangustifolia)

 

Barokk, rokokó és Biedermeier korok legdivatosabb illatszer növénye. Szárított virágát, nemrég még anyáink ruhásszekrényeinek illatosítására, és azok molymentesítésére használták. Illóolaja idegnyugtató, ezért lepedőre cseppentve jó alvást, fürdővízbe keverve pedig könnyed ellazulást eredményez.

 

 

Tipikus sziklakerti, évelő növény. Liláskék virágzata június-júliusban díszlik. Ősz végén novemberben magról ültetjük, tavasszal tűzdeljük és júliusban szedhetjük szárításra virágzatát.

 

Macskagyökér (Valeriana officinalis)

 

A drogja izgága emberek ismert nyugtatószere. Az idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatása már a középkorban is ismert volt. Idegnyugtató teakeverékekben, oldatokban, és tablettákban egyaránt használt herbárium.

 

 

Vadon termő, de kertbe is ültethető évelő növény. Nyár végén vetjük, a palántákat ősszel tűzdeljük, a gyökereket pedig, következő év ősszén takaríthatjuk be.

 

Orvosi Székfű, vagy Kamilla (Matricaria chamomilla)

 

Nem létezik ember, aki ne hallott volna erről a csodás gyógynövényről. Már az ókorban is széles körben alkalmazott drog volt. Teája görcsoldó, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású. Megfázáskor a legjobb inhaláló szerünk.

 

 

Illóolaja kék színű és gyulladás gátló. Bőrápoló krémek és más illatszerek fő adalék anyaga. Hazánkban a Hortobágyon vadon megtalálható. Házi kertben magról, augusztusban szaporítjuk és az ebből kikelő növények évekig, hozzák virágukat.

 

Orvosi zsája (Salvia Officinalis)

 

Mediterrán származású félcserje. Szárított levelét a gyógyszeripar ma is használja. Drogja keserű cseranyagot tartalmaz. Teája fertőtlenítő és összehúzó hatású. Ínygyulladásra kiválóan alkalmas öblögető szer. Fűszerként zsíros húsételekhez használjuk.

 

 

Évelő növény melyet tőosztással, ősszel könnyen szaporíthatunk. Sziklakerteknek is kedvet növénye.

 

Pongyola pitypang vagy gyermekláncfű (Taraxacum officinale)

 

Nálunk inkább gyomnövényként tarjuk számon, sem mint termesztésre érdemes salátanövényt. Pázsitjaink ádáz ellensége, pedig már a görögök is igen nagy becsben tartották, mint saláta és gyógynövényt. Használták szeplők, májfoltok eltüntetésére, szembetegségekre és sömörök kezelésére is.

 

 

Nyálkát, keserű cseranyagot, szaponint és vitaminokat. Friss, zsenge levelei salátának , virága és gyökere kiválóan alkalmasak étvágygerjesztésre, emésztésjavításra,, vizelethajtásra, máj- illetve epebajok kezelésére.

 

 

Jelen ismertetőmben egy kivételével csupa olyan gyógyító hatású növényt soroltam fel, melyeket házi kertekben is érdemes termeszteni, és különféle betegségekre alkalmazni. Azonban orvos tudta nélkül, főleg kemikáliák rendszeres szedése mellett, soha, senki ne fogyasszon kerti drogokat, vagy azok főzeteit. Fogyasztásuk előtt minden esetben kérjék ki a kezelőorvosaik tanácsait.

Rozi mama naplójából közreadta:

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots