Rózsa a virágok királynője

Sokan ragaszkodnak olyan drága egzotikus  növények ültetéséhez, melyeknek virágpompája  a mi kertjeinkben néhány év alatt elsilányul, s végül a töveik elpusztulnak. Ám idehaza is  létezik egy olyan virágzó félcserjénk, mely pompában és illatban bármelyik egzotikus dísznövénnyel  állja a versenyt. Ez a növény; a rózsa 

Európa csak a XIII. század első felében ismerkedhetett meg, minden korok női álomvirágával, a rózsával. Robert de Brie keresztes lovag Törökországban talált rá és hozta magával Provence-i kastélyparkjába, ahonnan később Európa szerte elterjedt.

Kezdetben a kereszténység, mint a pogány orgiák szimbólumát vélte felfedezni e csodás virágokban ezért, mint vallási jelképet megvetették, de még a rómaiaktól örökölt, s később kolostorkertként használt parkjaikból is kiirtatták.

Rómában annyira közkedvelt virág volt, hogy az előkelő patríciusok olykor még hálószobájuk padlózatát is rózsaszirmokkal boríttatták. Gyakori volt, hogy nagyobb ünnepségek alkalmával az előkelőségek és a császár előtt az utat a szolgáik rózsaszirommal szórták fel.

Kezdetben Egyiptomból hozatták a különféle rózsakészítményeket, később pedig már a római rózsakertek is képesek voltak a hazai igényeket kielégíteni. Téli időszakban e csodálatos növényeket üvegházakban is virágoztatták.

Kedvelték, mint illatosító szert, és mint dísznövényt, de italokat, ételeket is készítettek virágja szirmaiból.

Először a Mínosz – i kultúrában találkozunk a rózsával, ahol Kr. e. II. évezredben a liliom mellett már közkedvelt, termesztett virág volt. Telt virágú fajtáit a perzsák nemesítették, míg a görögök, Theophfrastus révén, Kr.e. V. században a rózsák termesztési útmutatását írásba is foglalták,

Európában a rózsa végül is a reneszánszban terjed el, de csak a rokokó korában válik igazán divatvirággá. Fénykora sokkal későbbre csak a XIX… sz. első év évtizedeire; a biedermeier életforma és felfogás idejére esik.

Magyarországon a török uralom ideje alatt válik ismert és gyakran termesztett virággá (Gülbaba mesés rózsakertje).

Szirmaiból rózsaolajat készítettek illatosító szerekhez és italok ízesítésére. Olajának nyugtató és altató hatását gyógyászatban kamatoztatták.

A magyar rózsatermesztés úttörője Geschwind Rudolf volt, aki a XIX. század végén több rózsafaj kinemesítésével szerzett elismerést világszerte hazánknak.

Mára a világ rózsakertjeiben szinte naponta „állítanak” elő újabb és újabb fajtákat, varázslatos színekben és csodálatos illatokkal.

Ezt a gazdagságot példázza az a tény, hogy napjainkra, mintegy 6000 vágórózsa hibrid ismeretes a virágkötők körében, melyek nap, mint nap, mint törzskönyvezett újdonságok kerülnek forgalomba a világ virágpiacain.

Ebből a csodálatos virágból mutatok be néhány fajtát.

Folytatás: „Rózsa és illata” című következő írásomban elolvasható.

Köszönöm a figyelmüket:

Szerző: Tamás Horváth