Már az ókori rómaiak is is felismerték az ilyen körülhatárolt lakókertek előnyeit. A gazdagok villáinak, de még a tehetősebb polgárok házainak is elmaradhatatlan építészeti eleme volt a belső udvar, az úgynevezett átriumkert.
Pompeji ásatásokból feltárt patrícius villalaskásának átriuma
A lakókert ideális formája a falakkal (épületekkel) körbehatárolt, kisebb, beültetett terület, melyet latinul átriumnak nevezünk. Pompeji ásatások óta ismerjük az ilyen lakókerteket. Elképzelhető, hogy korábban már a görög építészetben is szerepet kaptak, de látni csak a Vezúv lábánál feltárt római villákban láthattuk először Az ilyen belső udvarok mikroklímája sokkal kedvezőbb, mint a ház körüli kertrészekké.
A falakkal körbezárt udvar szélcsendes s a téli hidegben pedig néhány fokkal mindig magasabb hőmérséklet uralkodik. mint a házkörül kívül mért hőmérséklet.
Az ilyen belső udvarba akár még homokozót is építhetünk a gyermekeknek
Amennyiben az ilyen zárt térnek a fényviszonya is megfelelő, bátran ültethetünk bele egzotikus, fagyérzékeny növényeket is. mint például selyemakácot, bambuszt s más, a japánkertek gyakori növényeit
Az udvar egy naposabb részén a kisebb gyermekek számára akár még homokozót is építhetünk. Amíg az anyuka az ablak mögött, ahonnan teljes rálátása van a kertre, készíti az ebédet, félszemmel mindvégig figyelemmel kis érheti a kint játszó gyermekeit.
Az ilyen átrium kert locsolása sem igényel különösebb feladatot, mivel a földjét a szél nem szárítja ki olyan gyorsan, mint a házköröli kert talaját. Karácsonykor az ide kihelyezett és feldíszített fenyőfa is hónapokig megőrzi zöld útleveleit
Az itt bemutatásra kerülő néhány példa talán elnyeri a mostanában építkezni készülők tetszését. Talán még az is megeshet, hogy ezekhez hasonló megoldást választanak új otthonuk kertjének megépítésénél.
Egy leképzelt akókert 3D-s terve
Benedetti Valentinó kertépítész
Szerző: Horváth Tamás
Kövess minket a Facebookon
Facebook