Hölgyeknél előbb-utóbb bekövetkezik az a pillanat, amikor nyakláncaik, karkötőik, gyűrűik, fülbevalóik sokaságából képtelenek lesznek elővarázsolni azokat a kedves darabjaikat, melyeket a “nagy alkalmakon” viselni szeretnének.
Miért?
Mert nem találják az alkalomhoz illő darabokat.
Egy festett falécre fiókhúzó gombokat szerelünk és azt a láncok hosszát figyelembe véve a falra felerősítjük.
Ahhoz, hogy keresgélésüket siker koronázza, végre előkerüljenek az összeillő együttesek át kell nézni valamennyi rejteküknek valamennyi zugát. Azok pedig hol itt, hol ott rejtőznek. Talán éppen egy komód fiókjában, de az is lehet, hogy valamelyik alkalmi táskájuk sötét mélyén.
Egy használt ruhaneműt – itt kombinét – vállfára akasztunk és belülről a kontúrját szigetelt (2.5 – 3 mm vastag) elektromos kábellel a kívánt alakra formáljuk. A ruha mind két oldalára, előzőleg ripsz szalagból füleket varrunk. Ezekbe a fülekbe akaszthatjuk kis gémkapocsból kialakított kampókra a kívánt ékességeket.
Nem kellene, hogy ez így legyen. Nem lenne szükség arra a lázas kutakodásra, amelyik éppen az indulás előtti percekben kezdődik és sokszor még a bejárati ajtó zárásánál sem akar vége szakadni.
Az ilyen alkalmakat ugye jó lenne megúszni? Jó lenne idegesség nélkül útnak indulni?
Egy használaton kívüli képkeret hátoldalára tűzőgéppel tyúkhalót tűzünk. Lehet sűrűbb, festett kerítésfonat is. A hátuloldalán színes kartont, vagy gyékényfonatot ragasztunk. A kívánt láncokat, karkötőket, gyűrűket gémkapocsból készült kis horgokkal akasztjuk fel a hálóra. A falra, szekrény oldalára csavarokkal erősítjük fel
Végre előkerülnek az utolsó kis csecsebecsék. Előbújnak a rejtekükből a huncut kis darabok és lassan a helyükre kerülnek: nyakra; csuklóra; fülbe; ruhára.
Istennek hála!
Ezek után más nem marad hátra, mint loholás a színházba, vagy a barátokkal megbeszélt vacsorára.
Vállfába a kép alapján famenetes szárú kampókat hajtunk be. A helyüket vékony fúróval előfúrjuk, mert így könnyebb a kapók behajtása. A kívánt bizsuk és ékek ezekre a kampókra akaszthatók
Nos, kedves barkácsolni szerető Férfitársaim! Itt a ragyogó alkalom, hogy szeretteinket névnapjukon, születésnapjukon meglepjük egy viszonylag egyszerűen elkészíthető olyan ékszertartó alkalmatossággal, mely egyetlen hölgy vagy kis hölgy komódjáról, szobálya faláról, annak ajtajáról sohasem hiányozhat.
Ez a tároló 4 -5 mm vastag réz forrasztópálcából 16 mm átmérőjű rézcsőből készült forrasztással. A tárolót rögzíthetjük egy 10 – 15 mm vastag lombfűrésszel kivágott, festett rétegelt lemez talpazatra is.
Higgyék el nekem Uraim, ezzel a kis műremekkel, annak ellenére, hogy azt szeretett hölgyeinknek készítjük ajándékba, magunknak fogunk több örömteli és nyugalmas percet szerezni.
A rendezett körülmények között tárolt ékek sokasága, mint a képeken látható, könnyen áttekinthető és az alkalomhoz illő darabok mindig időben megtalálhatók.
A lehetőségek sokasága közül most néhány, saját kezűleg, viszonylag könnyen elkészíthető, ékszerek tárolására alkalmas alkalmatosságot igyekeztén bemutatni.
Tessék választani és már holnap elkezdeni elkészíteni!
Szerző: Tamás Horváth
Kövess minket a Facebookon
Facebook