BÚÉK 2025

Tisztelt Barátaim!

Gondolkodtunk-e már azon, hogy mi teszi a természetet olyan varázslatossá számunkra? A színek harmóniája, amelynek tökéletessége emberi kéz alkotta műben ritkán köszön vissza. Vitathatatlan, hogy a világ legnagyobb csodái közé tartozik a színharmónia látványa, amely az élő természet képét kémlelő ember számára az egyik legvarázslatosabb és legmegkapóbb élmény.
Sehol a színösszképben egyetlen „giccses” szín, színes folt vagy pötty sem található, amely felesleges vagy oda nem illő volna. Ahol viszont ilyesmit látunk a természetben, ott biztosak lehetünk abban, hogy a tudatlan és tékozló ember romboló keze és esze a ludas. Ha pedig ugyanez a hiba egy műalkotáson vagy lakásberendezés összképében fordul elő, akkor a látott kép vagy a valóság paródiája, vagy annak hozzá nem értésből fakadó giccses másolata.

Kedves Barátaim!
Néhány évszázaddal ezelőtt a nagy német költő és filozófus, Goethe azt írta egy tanulmányában: „A bolond majmolja, a csepűrágó parodizálja, a bölcs pedig másolja az eredeti szépséget és az eredeti értéket.” Goethe szerint az eredeti szépségek és értékek művészi másolása és utánzása sosem volt és sohasem lehet ördögtől való, vagyis nem jelent plagizálást vagy eltulajdonítást.

Az igazi művész, amikor Isten teremtette környezetünk szépségeit, formáit és törvényszerűségeit utánozza, és ezeket embertársai életének jobbítására és szépítésére fordítja, nem követ el hamisítást. Inkább segít másoknak a világ értékeinek és szépségeinek érthetőbb, könnyedebb befogadásában és megismerésében.
Sokáig, egészen a XIX. század végéig, a művészetekben nem jelentett gondot a szépnek, a bájnak, a kellemnek utánzása. Az úgynevezett „eredetiség” lebecsülő értelmezése hiányzott az emberiség szótárából. Goethe szavaival: „csak egy eredeti alkotás létezik a világon, az összes többi annak majmolása, parodizálása vagy művészi utánzata.” Hiszen még a tudomány is, akár bevalljuk, akár nem, minden esetben a természet törvényszerűségeit és formáit igyekszik reprodukálni.
Lehet ezt tagadni, lehet szembeszállni Goethe állításaival, mint ahogy tették azt a XX. század avantgárd irányzatai, de a tények makacs dolgok. Bárhogyan is torzítjuk el az isteni valóságot, legyen az kubista, szürrealista vagy más művészeti felfogásban, akkor is csak utánzói maradunk a világunk szépségeinek és formagazdagságának.

Kedves Barátaim!
Csak nyitott szemmel és szívvel érdemes járni a világban! Akár Arisztotelész esztétikai rendszerének értékeit, akár Goethe tanulmányainak igazságát fogadjuk el a művészet értékelésénél, mindkét esetben jól választunk. Az igazi művészet Isten teremtett világának szépségeit tükrözi vissza, még akkor is, ha modern formában ábrázolja azokat.
Manapság azonban gyakran szembesülünk azzal a téves nézettel, hogy az utánzás az „eredetiség” hiányát jelenti. Ez a felfogás az emberi lelkiség kiüresedéséből és az esztétikai érzék eltorzulásából fakad. Az a hamis illúzió, miszerint csak az „eredeti” lehet értékes, nem vezet sehová. Például sokan hajlandók vagyonokat fizetni egy kétes eredetű, de „eredeti” műalkotásért, miközben egy gyönyörű reprodukciót elutasítanak, amely talán boldogabbá tenné az életüket.

Ez a szemlélet a művészet lényegének félreértését mutatja. A művészet célja nem a gazdagság fitogtatása, hanem az életünk gazdagítása, a szépség és harmónia megmutatása. Amikor ezt a beszédemet elterveztem, célom éppen az volt, hogy a teremtett világ szépségeinek művészi másolásáról és másolatairól fejtsem ki néhány gondolatomat Önöknek. Ezek az említett alkotások lehetnek giccsesek, megmosolyogtatóak vagy akár rendkívül „művésziek”, de mind ugyanarra törekednek: bemutatni a természet harmonikus szépségét és formagazdagságát.
Emelem poharamat a megjelentek egészségére, és arra kérem Önöket, hogy nyitott szemmel és szívvel járjanak a világban, keresve a szépséget és a harmóniát, legyen az eredeti vagy művészi utánzat. Mert a művészet célja az, hogy elhozza számunkra a világban rejlő harmóniát.
Köszönöm, hogy meghallgattak. Kívánok Önöknek egy nagyon boldog 2025. évet és Isten teremtette világ harmóniájának minél teljesebb kűrű megélését és látását.

Horváth Tamás – Lakberendezés.hu magazin szerkesztője.

Szerző: Tamás Horváth