Színek tulajdonságairól II. rész

 Györffy Rozália ref. lelkész és Pierre Lancer belsőépítész lakberendezési előadás sorozatának naplójegyzeteiből. Nagyvárad 2006.II. része

A meleg színeknek vérmérsékletünkre ható legjellemzőbb tulajdonságaik

 

Rozikám állítja s ez így igaz, hogy a vérmérsékletem alapján a szangvinikus emberek csoportjához tartozom, Tesztek bizonyítják, hogy az ilyen csoportba sorolható emberek legtöbbjének kedvelt színe a sárga, vagy annak bizonyos árnyalatai. Nos, ha jobban belegondolok, nem tagadhatom, én magam is szimpatizálók a napfény ragyogásának aranyosan sátra színével. Az épületek nap sárga falával, sárga lakástextilekkel és a sárgára festett tárgyakkal. Talán most ezért is kezdeném a színek tulajdonságainak elemzését éppen a sárgával-

A sárga a napsugár színeinek összességéhez, a fehérhez áll a legközelebb. A sárga és árnyalatai a legvilágosabb színek a palettán. világosság, tisztaság és derültségkeltő hatásával, minden korban, a legtöbb népcsoportnál, mind a pompát, mind pedig a ragyogást szimbolizálja.

E kiváló tulajdonsága csak akkor érvényesül igazán, ha finom alapon, például; selymen; bársonyon; sima falon, fafelületeken díszlik. Ellenkező esetben, ha durvább felületű anyagokat színezünk tiszta sárgával az élénksége tompul s így még kellemetlenné is válhat.

 

 

A sárga igen kényes és érzékeny szín, ha árnyalatában „mocskos.” Ilyenkor könnyen utálatot, undort kelt. Régebben a fegyenceket ilyen „mocskos” sárga ruhadarabok viselésére kényszeríttették. Így kívánták velük szemben a közmegvetést, a gyalázatot még inkább fokozni.

Elmondhatjuk tehát, hogy a sárga szín érzelmeinkre gyakorolt hatása, a két véglet példája. Környezetében kiemelten, vagyis teljes tisztaságában ott alkalmazzuk, ahol fényt, pompát, derültséget, vagyis valamilyen örvendetes hatást szeretnénk vele elérni.

Nem véletlen hogy egy bizonyos árnyalata “templom sárga” néven templomok külső homlokzatának gyakran választott színe.

Csak, mint érdekességet említeném meg, hogy a hollandok nagy impresszionista festője Vincent Van Gohg például abba örült bele, hogy a Nap színét képtelen volt a napraforgóinak sárgájában a vásznára megfesteni.

 

 

 

Templomi képeken, főleg ikonosztázokon – a korabeli mesterek – az arany szín ragyogását használva igyekeztek a felmerülő problémát megkerülni, de mint azt múzeumokban az ilyen képeken láthatjuk, ők sem jártak a nagy hollandusnál több sikerrel.

Miért? Egyszerű, mert a Nap fénye fehér, vagyis  a szivárvány összes színének a keveréke és csak telítettsége révén látjuk ragyogó sárgának,

Eddig érthető? – kérdezte Pierre, miközben megnyugvással konstatálta, hogy élete párja, Rozi is figyelmesen hallgatja az előadását, s ha Ő nem szól közbe – gondolta Pierre –  akkor olyan rossz, amit eddig elmondott, csak nem lehet.

 

Megnyugodva Folytatta:

Ezek után nézzük meg, mi történik, ha sárgát a vörös szín árnyalataival keverjük? Megmondom. Vöröses sárgát, vagyis narancsot s végül barnát nyerünk a művelet során.

 

 

 

A sárgát bizonyos mértékig, ha más meleg színnel keverjük, azt még melegebbé varázsolja. Ha például kevés vöröset adunk hozzá, anélkül, hogy kivetkőzne saját jelentőségéből, meleg hatása fokozottan növekszik.

Egyenlő arányban keverve a sárgát vörössel, kapjuk a narancsot.

 

 

 

A narancsszín a lángoló tűznek, a leáldozó Napnak a visszfénye. Innen van igazából „ meleg” jelzős elnevezése.

Melegségével a narancsszín éppen olyan hatással bír kedélyállapotunkra, mint a sárga, csak annál jóval agresszívabban.

Nekem erről a színről általában az elragadtatottság, nyíltság, öröm, vagy éppen a boldogság fogalmaink jutnak az eszembe,

 

 

 

Nagyon érdekes; amíg a keleti népek inkább az élénksárga színt kedvelik, addig a nyugati és északi népek a narancshoz közeli színekhez vonzódnak jobban.

Csak, hogy tudjátok a kínai császárok védett színe a sárga volt, míg a mediterrán országok lakói fal és padlószínnek, a narancsot vagy annak feketével tört árnyalatát, a terrakottát részesítik még ma is előnyben.

 

 

 

Az angolok, németek és a magyarok helyiségek belső tereinek falaira; lakástextiljeik színének a narancsot és árnyalatait szintén nagy gyakorisággal választják.

De lépjünk tovább!

A narancsot, ha feketével keverjük, annak sötétségét fokozzuk. Sok feketétől a narancssárga, végül barna lesz. Az ilyen sötét árnyalata a narancssárgának egyfajta enyhe, fájdalmasan gyászos érzelmet kelthet  a szemlélőjében.

A narancs sok feketét képes felvenni anélkül, hogy melegségéből veszítene. Talán éppen ezért érezzük a barnát is meleg színnek.

 

 

 

Színterveinkben legtöbbször a barnát és árnyalatait olyankor alkalmazzuk, amikor a segítségével más színeket akarunk kiemelni. Vagyis háttérként, vagy bútorok anyagának alapszíneként használjuk a leggyakrabban. Segítségével más színek összhangját tudjuk, viszonylag könnyen megteremteni. Így a színek összekötésében, a kívánt színharmónia kiteljesedésében a barna szín és tónusai nélkülözhetetlenek.

 

 

 

Aki a spanyol, olasz, francia tengerparton nyaralt már, gyakran találkozhatott a terrakotta narancsos, barnás színével. Például az ilyen padlólap színeket éppen a fenti tulajdonságai miatt, az ott lakók rendkívül kedvelik.

Nos, ezek után nézzük a spektrum egy másik és talán a leggyakrabban használt színét: a vöröset!

 

 

 

 

A színek közül a szemünket leginkább a vörös ingerli. Szembeötlő, harsány aktivitást és dinamizmust sugároz. Esetenként az élet jele, máskor meg a hevesség vagy az agresszivitásé és a forróvérűséggé. Lobogókon a hősiességet és a bátorságot példázza. A tetterős, határozott emberek, lásd Rozikám ruháját – mutatott neje felé fülig érő vigyorral – neki is kedvelt színe.

Ahogy láthatjátok, a pompa és hatalom kifejezésére, bizony nagyon is alkalmas. Ilyen tulajdonsága főleg akkor érvényesül igazán, mikor egy kevés sárgát is tartalmaz. Ettől meleg és tüzes lesz. Éppen ilyen szerelmetes hitvesem, Rozim ruhájának korall vörös színe is.

Jó, jó – szólt vissza párjának halvány pírral az arcán Rozi. Helyettem Inkább színekkel, ha kérhetnélek!

Pierre engedelmeskedve hitvese felszólításának, kissé sértődötten ugyan, de már ismét a vörös szín körül jártak a gondolatai.

Több sárgával keverve az úgynevezett cinóbervöröset-színt nyerjük.

 

 

 

Színek közül talán a legerélyesebb. legagresszívabb. A durvább, indulatos, könnyen ingerlékeny embereket szinte hergeli. Látóidegeinkre erősen ható, néha már idegesítő szín. Sok ember nem is képes a vörös színt nagyobb egybefüggő felületen hosszasan elviselni.

 

Tiszta, semleges természetű vöröshöz viszont, ha kéket keverünk, hideg lesz, mint például a kármin vörös. Még több kék hozzákeverésével meg már a közismert bíborvöröset nyerjük.

A bíbor, Goethe (német költő és színkutató) szerint: „Amikor sötét, akkor komoly és méltóságos, máskor mikor meg világos, akkor éltető és örvendetes.”

 

 

A vörös vérmérsékletünkre gyakorolt hatását más színnel nem lehetséges elérni.

Az ilyen erőteljes színt rendre ott alkalmazzuk, ahol egy helyiség, vagy egy esemény ünnepélyességének a hangulat akarunk fokozni. Megfelelő világítás mellet a tüzessége még inkább felerősödik.

 

 

Folytatás a III. befejező részben

Szerző: Horváth Tamás