Húsvét hagyományos jelképei

HÚSVÉT FESTMÉNY

 

Miért a nyuszi tojja a hímes to­jást? Mi a locsolkodás értelme? Miért eszünk sonkát húsvét vasárnap?

 

 

HÚSVÉTI BÁRÁNYOK

 

 

Bárány

Húsvéti bárány magyarázatára a Bibliában találunk utalást. Az Ótestamentum sze­rint az Egyiptomból való sza­badulás előtt a zsidóknak egy­éves bárányt kellett áldozniuk, és ennek a vérével bekenni az ajtófélfát. A halál csak az így megjelölt házakban hagyta életben a család elsőszülött gyermekét.

 

A fáraó gyermeke, is ennek hiányában esett áldozatul. A fáraó belátva a zsidók, korábban általa üldözött szokásának igaz jelentését, megbánása jeléül szabadon elengedte a zsidó rabszolgákat, hogy önmaguknak új hazát kereshes­senek, ahol a szokásaikkal szabadon élhessenek. Ennek a szabadulásnak az emléke a Pészah, vagyis a zsidók húsvéti ünnepe. Valószínűleg innen lett az Újtestamentumban is Jézus Krisztus jelképe a bárány.

 

 

CREATOR: gd-jpeg v1.0 (using IJG JPEG v62), default quality

 

 

Locsolás

 

 

Húsvéthétfő reggelén a fiatal legények elindulnak, hogy il­latos kölnit spricceljenek a környékbeli lányokra és fiatalasszo­nyokra. Ma sokan nem kedvelik ezt a régi hagyományt. Őket azzal vi­gasztaljuk, hogy ükanyáik annak idején sok­kal rosszabbul jártak, nekik parfüm helyett csupán egy nagy vödör hideg víz jutott.

 

Egyes vidékeken a húsvéthétfő neve vízbevető hétfő volt. Ez az elnevezés arra utalt, hogy a lányokat a rituálé reggelén, bizony nem csak meglocsolták, hanem vízbe is dob­ták. Ráadásul néhány faluban a locsolás és vízbedobás mellé még vesszőzés is járt a sikítozó lányoknak. A locsolkodás e módja ás nem más, mint jelképes termékenységi és megtisztulási rituálénak egy része. A régiek úgy gondolták, hogy a hajnali hideg vizes locsolás a lányokról lemossa a testi-lelki tisztátalanságaikat, melynek következtében aztán kívül-belül megszépülnek. A locso­lásért cserében a legényeknek hímes tojás dukált.

 

 

 

HÚSVÉTI NYUSZI

 

Nyúl

Húsvéti nyúl a termékenység szimbó­luma, ugyanúgy, mint a tojás. Honnan ered a története? Korábban a görögök Aphroditét, aki nemcsak a szerelem, de a termékeny­ség istennője is volt majd később tőlük átvéve a germánok, tavasz és a termékenység istenét: (germán: Osterát) nyúl alakban ábrázolták.

 

. A magyarázat kézenfekvő: a nyúl gyorsan sza­porodó, kedves állat, Évente általában 20 utódot hoz a vi­lágra.

De miért is hoz a húsvéti nyúl tojást? Erre többféle magyarázat is született:

 

Az egyik magyarázat szerint a két egymástól független húsvéti jelképet: nyulat és a tojást már a régmúlt időkben a népszokás össze­kapcsolódta. Néhány magyarázó szerint egy germán mondában olvasható, hogy az alvilág istennője megharagudott a nyúl elődjére, a madárra, és az istennő haragjában négylábú, mókás lénnyé, vagyis nyúllá vál­toztatta. A nyúl így mag örökölte a madár tojásait.

 

Egy másik elmélet szerint csupán félrehallásról van szó: egyes német területe­ken gyöngytyúkot és tojást adtak ajándékba húsvétkor. A félreértés pedig abból eredhet, hogy a gyöngytyúk nevét (Haséi) tévesen nyúlnak (Hasé) értették.

Mindenesetre a hímes tojást hozó nyúl le­gendája ma már szinte az egész vi­lágon elterjedt és elfogadott szokássá vált.

 

 

HÚSVÉTI BARKA TOJÁS

 

 

Barka

 

Húsvét előtti héten, Virágvasárnap barkát szentelnek a templo­mokban, Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezve. A szentelt barka a hiedelem szerint megvéd a rontástól és a betegségektől. A gerendára kötve vagy az eresz alá téve a villámcsapás elkerüli a házat.

 

 

 

HÍMES TOJÁS

 

 

Hímes tojás

 

Tojás az élet születésének, a termé­kenységnek a legősibb jelképe. A keresztények számára a feltámadást is jelképezi. Voltak kultúrák, ezek közül is első az egyiptomi, amelyekben a halott mellé tojást tettek a sírba, hogy azzal rendezze a túlvilágon adósságait. A középkori keresztények a böjt ideje alatt nem ettek tojást, ám a tyúkok ennek ellenére szorgalmasan tojtak. Nem csoda tehát, hogy húsvétra így sok tojás gyűlt össze melyeket a családoknak el kellett fogyasztani. Ezért került az ünnepi asztalra a sok tojás.

 

Egy középkori hiedelem szerint a nagypénte­ken a fel tőrt tojást egy pohár vízbe kell csurgatni, mert a vízen kirajzolódó forma elárulja, hogy milyen aratásra számíthat a gazda.

 

 

A húsvéti tojás elrejtésének és megkeresé­sének szokása a 17. századig nyúlik vissza. A hímestojás-készítés hagyománya Ukrajnából ered, ahol színes tojásokkal hódoltak a Napnak a tavasz ünnepén.

A nyugati világban a hagyo­mányos tojásszín a piros, Krisztus vérének és az életnek a színe. Emellett a vörösnek mági­kus bajelhárító, védő’ erőt is tulajdonítottak a régiek.

Eleinte csak egyszínűek voltak a fes­tett tojások, később karcolással, majd viasszal mintákat is rajzoltak rájuk. A minták tájegysé­genként változtak. A keresztény szimbólumok mellett találhatunk virág és gyümölcs motívumokat is.

 

A legények mágikus erővel ruházták fel a locsolásért begyűjt festett tojásokat  s azokat gondosan megőrizték.

 

 

HÚSVÉTI SONKA

 

 

Sonka

 

Régen sokkal szigorúb­ban betartották a nagy­böjt idejét a hívők, mint napjainkban. A húsvétot megelőző nagyböjt ideje alatt tilos húst és tojást fogyasztani. Ennek az idő­szaknak a végét jelzi a húsvét- vasárnapi sonka. Egyébként a „hús- vét” szavunk jelentése is arra utal, hogy végre húst vehetünk magunkhoz.

 

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok:

 

Berey Bertalan Szatmárnémeti

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots