Magyarország 1900. – IV. rész

Mo 1900. iv.rész 01 Váci utca-belváros

 

Sok házban volt udvarról nyíló istálló, vagy az iparos emberek számára kialakított műhelylakás, de ezekben is legtöbbször albérlők vagy ágyrajárók laktak éjszakánként, hetibér fejében.

 

Budapest belvárosa a századforduló környékén. (Kossuth Lajos utca)

 

Boldog békeidők házai és lakásai

Amennyire csodálatos szemünkben az ókori piramisok építőinek teljesítménye, hasonló tisztelet kell, hogy körüllengje azokat a Pest- környéki parasztruhás falusi alkalmi kőműves mestereket (culágereket) – akik téglát-téglára rakva, kézzel kevert malterral, szinte a semmiből és szinte éhbérért, kenyéren, szalonnán és vízen – felépítették rövid két év leforgása alatt Budapest körúti házait, méghozzá a ma is látható időtálló formájukban.

De nem csak a körút házai, hanem a mögöttük lévő telkeken felnövő bérpaloták is éppen ilyen gyorsasággal és tervszerűséggel épültek a korábbi homokbuckák helyén csatornahálózattal, vízvezetékkel és egyéb közművekkel egyetemben. A bennük lévő lakások, hogy milyenek voltak és hogyan rendezték be azokat lakóik, arról könnyen képet kaphatunk, hiszen ha ma besétálunk egy ilyen pesti belvárosi házba, és ott körülnézünk, még mindig felfedezhető, legalább is nyomokban, a száz évvel ezelőtti hangulat.

 

  József – és Erzsébet körút egykori képe (1900-as évek elején)

 

A körfolyosókon, az egymás mellett nyíló konyhaajtók előtt sétálva, a magyar konyha szinte valamennyi illatával találkozhatunk. Ha a harmadikról a Reisingerné ma lekiabál a Kovátsnénak, attól ugyanúgy visszhangzik az egész ház, mint ahogyan azt a múltszázad elején is hallhattuk volna. A homlokzatok és a stílusra jellemző ornamentikák sem sokat változtak a száz évvel ezelőtti tervezői elképzelésekhez képest, talán csak a két világháború okozta sérülésekkel lett több minta a falaikon.

 

 Andrássy út a Bajcsy-Zsilinszky út felől – Bérház tűzfala a belvárosban

 

A házak abban az időben, az akkori rendelkezések értelmében, négyemeletesek lehettek és homlokzatuk az előttük futó utcával párhuzamosan – utcafronton és telekhatártól telekhatárig érve – épülhettek.

 

Körfolyosós pesti bérház – Belvárosi körfolyosós ház udvara és lakói

 

Természetesen a háziúr lakása mindig az első emeletet és annak is a főhelyét foglalta el. Utca felé néző ablakokkal és impozáns nagy erkéllyel rendelkezett, melynek díszítése egyben a ház homlokzati jellegét és stílusát is meghatározta. A házak többsége eklektikus, azaz mindenből, amit szépnek tartott az építtető más korok mintázataiból, azt a saját lakóházán szerette volna viszontlátni. Így egy furcsa kavalkád alakult ki a homlokzati díszítményekben és az utcaképben.

 

Belváros bérházak erkélyei (egykoron a háziurak lakásainak erkélyei)

 

Mára ezt a kavargó összevisszaságot annyira megszoktuk és megszerettük, hogy amikor a belvárosban sétálva, egy-egy ilyen homlokzat eltűnik és helyébe valami „modern” beépül, azonnal tollat ragadunk, és jaj szegény tervezőjének. Na, de nézzük tovább, hogy házon belül milyen lakástípusok találhatók? Az ilyen házakban a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből származó, és lekülönbözőbb jövedelemmel rendelkező lakók közössége élt – a mainál jóval szorosabb kötelékben – akiknek így az igénye is sokféle volt a lakás nagyságával és berendezésével szemben. E pesti bérházakban a különálló egy szobától, az egy-két-három, de még többszobás lakásokig, szinte miden lakástípusa megtalálható.

 

Belvárosi kispolgári életkép a századelőn

 

A nagyobb lakások fürdőszobával, vécével és személyzeti szobával rendelkeztek, de a kisebb lakások többségében még vízcsap sem volt, ezért lakóik szükségüket a folyosó végén lévő közös klozet helyiségben végezhették el, amiben a fűtést a ház macskája biztosította, a világítást pedig egy gyertya fénye adta. Mosáshoz, főzéshez az udvar egyetlen kútja szolgáltatta a vizet és, ha az télen befagyott, bizony sok lakás víz nélkül maradt, mindaddig, míg azt a kályha parazsával ki nem olvasztották. Az ilyen kisebb lakások bérlői általában a kispolgárság és a középosztály alsóbb rétegeiből kerültek ki. A két- és háromszobás lakásokat viszont már a jobb jövedelmű hivatalnokok és gyári középvezetők, műszaki értelmiségiek lakták.

 

Belvárosi kispolgárság vasárnap délelőttje

 

Sok házban volt udvarról nyíló istálló, vagy az iparos emberek számára kialakított műhelylakás, de ezekben is legtöbbször albérlők vagy ágyrajárók laktak éjszakánként, hetibér fejében. Ami üres hely csak nélkülözhető volt a főbérlő számára az kiadásra került. Korabeli szegényebb családoknak az ágybérlet volt az egyetlen külön kereseti forrásuk, amiből a magas lakbéreket egyáltalán fizetni bírták. Nem ritkán a nappal konyhaként használt helyiséget is éjszakára kinyitható, sodronyos vaságyakkal bútorozták be, hogy az alkalmi szálláskeresőknek azokat is bérbe adhassák.

 

 

Léteztek ennél rosszabb körülmények között élő és lakó családok is. Ők például a külvárosok homokbuckái között, olajoshordók, dobozok és egyéb ipari hulladékok anyagából összetákolt barakk-lakásokban húzták meg magukat, néha akár 5-6 gyermekükkel egy fedél alatt, ha azt egyáltalán annak lehetett nevezni. E menedékhelyek később Valéria- és Auguszta telep néven hírsültek el a fővárosban. (Újpesten és Kőbányán még az 1970-es években is lakták munkáscsaládok ezeket a barakkokat. Szerk.)

 

 

 Kőbányai Auguszta nyomortelep a századelőn

 

Könnyen megérthetjük, hogy az ilyen otthonokban berendezkedőknek nem sok közük volt a szecesszióhoz, de még a neobarokkhoz sem. Itt az éjszakára összecsukható sodronyos vaságy volt a divatbútor és fürdéshez a pléhlavór és pléh vízhordó kanna illett. A ruhásszekrényt a falból kiálló százas szög helyettesítette, mivel a nem létező ruhákat nem kellet a szekrénybe beakasztani. Cipője is sokszor csak egy pár volt a család aprajának, amit felváltva hordtak, és télen sokszor ezért iskolába is csak felváltva jártak.

 

Módosabb munkások bérlakásai Angyalföldön

Módosabb munkás szoba -konyhás lakásának bútorozása I.

Módosabb munkás szoba -konyhás lakásának bútorozása II -III.

 

 

Na de térjünk vissza a jobb módban élő középosztály két-három szobás lakásaihoz és tekintsünk szét azokban! Vajon, hogyan rendezték be ők, az akkori polgárok, álmaik otthonát?

 

 

Folytatás az V. részben olvasható

 

 

 

Szerző: Horváth Tamás

Szólj hozzá Te is!

slots