Trianon – 1920. június 4. 16 óra 30 perc –

 

A világtörténelem egyik legvéresebb háborújának befejezése után a „szerencsés” győztesek Trianonban az összeomlás, forradalmak és a román megszállás után, ítéletet hirdettek. A legszörnyűbb nyomorúság idején a kilátásba helyezett wilsoni béke helyett darabokra tépték az ezeréves Magyarország testét.

 

 

 

Minden környező ország részt vett az osztozkodásban. Még a régi bajtársnak Német-Ausztriának is adtak a koncból, hogy még véletlen se legyen egyetlen olyan szomszédunk sem, akire elkeseredés nélkül gondolhatnánk.

„Jaj, a legyőzötteknek!” – mondja a régi latin példamondat és ennek igazságát újra bebizonyította az a kegyetlenség, mellyel az úgynevezett „békeszerződésekben „a központi hatalmakkal elbántak.

 

Arad anno

Belényes anno

Berekszász anno

Beszterce anno

Besztercebánya anno

Brassó anno

Hiába tették le a vesztesek a fegyvert, hiába adták meg magukat kényre-kedvre, tovább dühöngtek a háború fúriái és nem szállott le az égből a béke fehér galambja. Irgalmatlanok voltak a győztesek és rettenetesek a feltételek, melyeket megszabtak, de azért hasonlíthatatlanul szörnyűbb volt a sors, mellyel bennünket, magyarokat sújtottak.

Megnyomorították a németet, bolgárt és törököt is, de ha az arányt akarjuk kifejezni, elmondhatjuk, míg azoknak levágták egy-egy ujját, a magyarnak addig kezét, lábát, hogy aztán „csonka teste vérző rongyokba tekerve vergődjék”. Németország elvesztette területének 13, Bulgária 8, Magyarország 72 százalékát. Németországtól elszakították lakosságának 10, Bulgáriától 8, Magyarországtól 64 százalékát.

 

Csíkszereda anno

Dés anno

Déva anno

Eperjes anno

Érsekújvár anno

Gyergyószentmiklós anno

Húsz német ajkú lakosból idegen uralom alá került egy, húsz bolgárból ugyancsak egy, míg magyar ajkúból közel hét. A versaillesi „békeszerződés” gondoskodott arról, hogy bizonyos idő elteltével a franciák kiürítsék a megszállott Rajna vidéket, de mikor ürítik ki azokat a magyar területeket, melyeket szomszédjaink, szálltak meg a „trianoni béke” igazságtalan ítélete értelmében? A „versaillesi béke” szerint Schleiswig déli részében, Felső – Sziléziában, majd Szárvidéken1935-ben, népszavazást tartanak és megkérdezik a lakosságot, hova akar tartozni; Német-vagy Franciaországhoz.

 

Gyulafehérvár anno

Igló anno

Ipolyság anno

 Karánsebes anno

Kassai színház anno

Késmárk anno

Miért nem volt népszavazás az elszakított magyar területeken? Miért nem kérdezték meg az ottani népességet, hogy vissza akarnak-e térni oda, ahonnan megkérdezésük nélkül erőszakkal elszakították? Választ soha sem kaptunk? Minden részvétünk a volt fegyvertársaké, de ha Trianonra gondolunk irigyelnünk, kell őket Versaillesert, Neuillyért és Sévresért.

 

 

Kézdivásárhely anno

Kolozsvár anno

Liptószentmiklós anno

Losonc anno

Lugos anno

Medgyes anno

Ép emberi elmével megérteni sem lehet, első pillanatra ezt a megkülönböztetést, amikor régi szövetségeseinkkel egyszerre és együtt vesztettük el az I. Világháborút Magyarország testén osztozkodó utódállamoknak még csak hadi sikerük alapján sem volt jogcímük a zsákmányra. Felelősség sem terhel bennünket. Ellenkezőleg; gróf Tisza István, Magyarország akkori miniszterelnöke volt az egyetlen államférfi Európában, aki még a háború előestéjén is minden erejével igyekezett megakadályozni annak kitörését.

 

Munkács anno

Nagybecskerek  anno

Nagymihály anno

Nagyszalonta anno

Nagyszombat anno

Nagyvárad anno

Magyarország számára a háború kész öngyilkosság volt, abban csak veszíthetett, és semmit sem nyerhetett, mert a monarchia minden területnövekedése a magyarság súlyos csökkenését jelentette volna. A magyar parlament miden felelős képviselője tiltakozott minden hódító szándék ellen, még a legnagyobb katonai sikerek idején is. Ezért joggal mondhatjuk, hogy Magyarország nem felelős a nagy világégésért. Mégis halálos ítéletünk aláírásakor, a győztes hatalmak diktátumaként, megalázó módon olyan hazugságot is alá kellett írjunk, mint a békediktátum 161-ik pontja, melynek értelmében elismerjük:

„Szövetséges és Társult kormányokra, valamint polgáraikra Magyarország és a többi központi hatalom támadása kényszeríttette rá a háborút, és mint veszteségeik károkozói jóvátétellel tartozunk.”

 

Nyitra anno

Oravicbánya anno

Orsova anno

Pancsovár anno

Podolin anno

POZSONY anno

Magyarországot tehát megköpködték, nem elég, hogy keresztre feszítették. A „trianoni béke” a világtörténelem legrosszabb, legkegyetlenebb békekötése, mert:

• Elvette Magyarország területének 72 százalékát.

• Elvette Magyarország magyar anyanyelvű lakosságágának 33,5 százalékát.

• Elszakított Magyarországtól 13 millió 370. 000 lakóst, kiknek csak 30 százaléka azonos nemzetiségű a magukat „felszabadítóknak” nevező nemzetek lakóinak.

• Elszakított hazájától másfél-millió olyan magyart, akik egy nyelvtömbben éltek, és hazájukon kívül rekesztette őket.

• 30 százalékos „felszabadító” kisebbség gyakorol erőszakos hatalmat a több mint, kétszer akkora többség fölött.

• Megtagadta a népek önrendelkezési jogát.

• A Wilsoni békerendezés ellenére nem írtak ki népszavazást és így a lakosság megkérdezése nélkül hazánkat feldarabolták, lakóit szétszórták.

• Megkárosították az egyetemes kultúra érdekeit, mikor is az európai műveltségű honfitársainkat balkáni műveltségű országok kultúrájába taszították.

• Perbe szállt a természettel. Szétszaggatta a világ legtökéletesebb földrajzi egységét, melynek határait a Kárpátok sziklafalai és Európa nagy folyóinak partjai szabtak meg.

 

Kárpátmedence = Magyarország

• Perbe szállt a történelemmel. Ezeréves birtoklás címén Magyarországnak történelmi joga van régi határaihoz melyet nem emberi kéz, hanem isteni akarat rajzolt meg.

• Perbe szállt örök érvényű gazdasági törvényekkel. Az ezeréves gazdálkodó Magyarország saját erőből virágzó fejlődésnek indult tökéletes gazdasági egység volt, Európa kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtó országa. Egyes országrészeinek termelése és szükségletei kiegészítették és kielégítették egymást.

• Trianon, a búzatermő Alföldet elzárta a hegyvidék kincseitől, és fordítva. Így az élet gyökereitől elszakított népeket koldusokká tette a Magyarországon meghagyott és onnét elragadottakét egyaránt.

• Megrontotta Közép – Európa nemzetiségi viszonyait. Magyarország nemzetiségeit nem fegyverrel, nem erőszakkal csatolta magához, idegen ajkú állampolgárai békés bevándorlás útján leltek területén otthonra, ahol évszázadokon át megőrizhették saját népi jellegüket és szokásaikat. A kisebbségek kiszolgáltatottságát, szenvedéseit az elcsatolt területeken, a trianoni békediktátumban kinevezett bitorlók viszont elviselhetetlenné tették.

• A magyarokat sújtó békediktátum lehetetlenné tette hazánkat a továbbiakban, hogy történelmi hivatásának eleget tegyen és a világ rendjét veszélyeztető bolsevizmust feltartóztassa.

 

Pöstyén anno

Rimaszombat anno

Rozsnyó anno

Rutka anno

Segesvár anno

Végezetül:

Hálátlanul elfelejtette Trianon, hogy Magyarország sok száz éven keresztül védelmezte török, tatár ellen a nyugatot, a keresztény országok békéjét és műveltségét. Cserében nemzetünk nagyságának és létének második legnagyobb temetője éppen Trianon lett.

 

 Selmecbánya anno

Szabadka anno

Szászrégen anno

Szatmárnémeti anno

Temesvár anno

Hogy fordulhatott elő ez a nemzetgyilkolás?

Ezt a „békét” éppen úgy, ahogyan a háborút nem a népek hozták létre, hanem néhány államférfi. Trianonban a sok béketárgyalásba belefáradt embert az érdektelenség, a tájékozatlanság megállította gondolkodásban, racionalitásban Ausztria határainál. Magyarországi és a közép – európai helyzetet, szinte nem is ismerték. Az utódállamok képviselői, Benes és társai, pedig hamisításokkal és hazug adatokkal még inkább megcsalták az ítélkezőket. Hazánk békedelegátusaival csak írásban érintkeztek, a magyar jegyzékeket el sem olvasták. Ilyen körülmények között teljesítették az utódállamok minden követelését, és hozták meg azt az ítéletet, mely nemzetünket napjainkig sújtja.

 

Torda anno

Trencsén anno

Újvidék anno

Ungvár anno

Vágújhely anno

A  trianoni békediktátumot a győztesek Magyarországon irgalmatlanul végrehajtották, saját ígéreteiket és a szerződésben vállalt kötelezettségeiket ellenben megszegték!

A békeszerződés kísérő levelében vállalt kötelezettségek a győztesek részéről:

• A magyar nemzet eleven testébe vágó határokat kiigazítják. Megszegték!

• Magyarország kényszerű lefegyverzését követni fogja saját önkéntes lefegyverkezésük. Megszegték!

• Kötelezték magukat, hogy biztosítani fogják az idegen uralom alá rendelt magyarok emberi jogait. Megszegték!

 

Vajdahunyad anno

Versec anno

Zolyom anno

Zombor anno

Zsolna anno

A trianoni béke a világtörténelem legigazságtalanabb diktátuma, melyet egy háborúban vesztes nemzet elszenvedett. Mára azok az utódállamok, amelyek ezzel az igazságtalan diktátum döntésével – területeiket kibővítve – létrejöttek, megszűntek, tehát így maga a „békeszerződés” is érvényét vesztette, még akkor is, ha felelőtlen vezetőink a közelmúltban – a magyar nemzet felhatalmazása nélkül – a nekünk visszajáró területekről, önkényesen és törvényi felhatalmazás nélkül lemondtak.

 

Köszönöm figyelmüket.

Közreadja: Horváth Tamás, dr. Légrády Ottó – a Pesti Hírlap volt főszerkesztőjének – azonos tárgyú írásának (1931) felhasználásával. A képeslapokat köszönjük azoknak az önzetlen gyűjtőknek, akik e cikk illusztrálásához, féltett kincseiket kölcsönözték.

 

 

 

Igazságot Magyarországnak!

 

 

 

Szerző: Horváth Tamás